Nemrégiben nyújtotta be a kormány „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893 számú törvényjavaslatot, amely egyebek között a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) több szabályán is változtatna. A hatályba lépések időrendjét követve összefoglaltuk az indítvány erre vonatkozó módosításait.

2023. évközi módosítások

A törvényjavaslat elfogadását követő naptól kell alkalmazni a családi járulékkedvezményre vonatkozó következő módosításokat:

Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a minimálbér után köteles a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, akkor az átalányban megállapított jövedelem mértékéig családi járulékkedvezményt vehet igénybe. A módosítás pontosítja ezen átalányban megállapított jövedelem mértéke kapcsán, hogy a kedvezmény akkor is alkalmazható, ha átalányban megállapított jövedelem adómentes.

Elfogadásuk esetén a fenti szabályok visszamenőlegesen – azaz 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettségének meghatározásakor – lennének alkalmazhatók.

2024. január 1-jétől hatályos változások

♦ Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

A Tbj. kiegészülne a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmával. Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek minősül a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset. Az indokolás alapján a „KSH a Hivatalos Értesítőben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkozóan teszi közzé a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatokat. A hatályos szabályokban is az erre a körre irányadó adatot kell figyelembe venni.”

♦ Kiküldetésben tevékenykedő harmadik ország állampolgárának járulékalapja

A hatályos szabály rendelkezik arról, hogy ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában szja-előleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulék alapja az alapbér (külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés esetén a szerződésben meghatározott havi díj), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.

Jövőre nem lehetne a fenti szabályt harmadik ország állampolgárára alkalmazni. Esetükben a járulékalapot képező jövedelem, a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem lenne. Esetükben ugyanez a jövedelem lesz így a szociális hozzájárulási adó alapja is.

♦ Kiegészítő tevékenységet folytatók

Kibővülne a kiegészítő tevékenységet folytató – azaz nem biztosított – személy fogalma az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött őstermelővel.

A fenti szabályra tekintettel változna a biztosított őstermelő fogalma is. A Tbj. alapján biztosított a mezőgazdasági őstermelő, kivéve

ο az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,

ο az egyéb jogcímen – ide nem értve a 6. § f) pont és a 6. § (2) bekezdés szerint – biztosítottat,

ο a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez a pont hatályon kívül kerülne, hiszen a kiegészítő tevékenységet folytató amúgy sem minősül biztosítottnak.

2025. január 1-jétől hatályos módosítások

♦ Minimális alap

Megszűnne a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel. A társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér lenne. A társadalombiztosítási szabályok alkalmazása során minimálbérnek a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni.

Magasabb alap választása

Az egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a minimálbérnél magasabb járulékalapot választhatna. Ilyen választást a Tbj. eddig csak a biztosított őstermelők esetében engedélyezte. Az egyéni vállalkozó a magasabb alapra vonatkozó nyilatkozatát az adóhatóság által a rendelkezésére álló adatok alapján elkészített bevallási tervezet kiegészítésével vagy az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban az első negyedévet követő hó 12-éig tehetné meg. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap választására vonatkozó nyilatkozatát az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. Ez a nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól. Ha az egyéni vállalkozó magasabb járulékalapot választ, akkor a szociális hozzájárulási adót is legalább ezen magasabb választott alap után meg kellene fizetnie.

♦ Járulékfizetés ellátás alatt folytatott egyéni vállalkozói tevékenység

A hatályos szabály alapján, ha az egyéni vállalkozó a gyermekgondozási díj folyósítása alatt folytatja a tevékenységét, akkor a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja a tényleges (azaz a felvett) jövedelme. Ha tehát az egyéni vállalkozó „nem vesz fel” jövedelmet, akkor társadalombiztosítási járulékot sem fizet addig amíg gyermekgondozási díj kerül folyósításra. Más a helyzet gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj folyósítása alatt folytatott keresőtevékenységnél. Ezen ellátások esetében legalább a minimális alap szerint kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.

2025. január 1-jétől jelentős változás lenne, hogy mind a fenti 4 ellátás alatt folytatott vállalkozói tevékenység esetén kötelező jelleggel társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, aminek az alapja a minimálbér 30 százaléka lenne. Ez kedvezőtlen változás a gyermekgondozási díj folyósítása alatt folytatott vállalkozói tevékenységnél, azonban kedvező a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj folyósítása alatti vállalkozási tevékenységnél.

Megjegyzés: 2025. január 1-jétől a biztosított társas vállalkozók esetében is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha gyermekgondozási díj folyósítása alatt tevékenykednek, akkor járulékfizetési kötelezettségük keletkezik, tehát a járulék alapja már nem a tényleges (felvett) jövedelem lesz.

♦ Szünetelés esetén fizetendő járulék

Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét (ideértve az ügyvédi irodát, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát), akkor abban a hónapban, amelyben az egyéni vállalkozói tevékenység nem a hónap egészében szünetel, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetni. (Azaz, nem lehetne a minimális társadalombiztosítási járulékalapot arányosítani.)

Megjegyzés: A társas vállalkozók esetén is a fenti szabályt kell alkalmazni a szüneteléskor.

♦ Többes jogviszonyban fizetendő járulék

Szintén jelentős változás, hogy a másodfoglalkozású egyéni vállalkozóknak (azaz, akik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak vagy közép-, valamint felsőfokú tanulmányokat folytatnak) a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem helyett a minimálbér 30 százaléka alapján kellene fizetniük a társadalombiztosítási járulékot.

Azaz, 2025. január 1-jétől úgy rendelkezik a jogszabály, hogy a társadalombiztosítási járulék alapja egyéni vállalkozó esetében a minimálbér 30 százaléka, társas vállalkozó esetében a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha

a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Hasonló szabály fog vonatkozni arra a többes jogviszonyra is, amikor az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is tevékenykedik, és döntése alapján legalább a minimális alapok szerinti járulékot társas vállalkozóként fizeti. Ez esetben társas vállalkozóként a társadalombiztosítási járulék alapja az e tevékenységéből származó jövedelem, de legalább a minimálbér, míg egyéni vállalkozóként a járulékkötelezettséget a minimálbér 30 százalékából kellene megfizetni.

Megjegyzés: Ha a többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, akkor az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás a hónap első napján fennálló állapot szerint állapítja meg a járulékkötelezettséget.

A többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keletkezéséről, illetve megszűnéséről az egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozásnak az állapot kezdetét, illetve megszűnését követő 8 napon belül nyilatkoznia kell az állami adó- és vámhatóságnak. Ennek keretében a társas vállalkozásnak a januári havi adó- és járulékbevallásában (’08-as bevallás) nyilatkoznia kell, hogy részére adott-e az egyéni vállalkozó nyilatkozatot arról, hogy a minimálbér utáni járulékkötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti.

♦ Családi járulékkedvezmény

Amíg 2024. évben az egyéni vállalkozók kapcsán pontosulnak a családi járulékkedvezmény szabályai, addig 2025. évben megszűnnének azok a rendelkezések, amelyek az egyéni vállalkozók speciális szabályokat állapítottak meg. Az egyéni vállalkozó – a járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék vonatkozásában – a járulékkötelezettség mértékéig érvényesítheti majd a kedvezményt.

♦ Egyéni vállalkozó bevallása

Az adóhatóság az általa rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig van lehetősége kiegészíteni, illetve javítani. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséget havi bontásban fogja tartalmazni. Ha az egyéni vállalkozó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakat elfogadta és a bevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak minősül, mely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.

A biztosított egyéni vállalkozó a tárgynegyedévre vonatkozó társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.

Végezetül meg kell említeni, hogy az egyéni vállalkozónak lehetősége lesz arra is, hogy saját maga a bevallási határidőig elkészítse a bevallását.

A fentiekben összegeztük a javaslatban foglaltakat. A közeljövőben – az elfogadott törvénymódosításra alapozva – részletesen kifejtjük az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos szakmai álláspontunkat.